Szendrey Júlia halálos ágyán tett vallomása

Amikor kezembe vettem ezt a könyvet, első benyomásom róla, hogy mennyire szép! Olyan, mint egy gyönyörű borítójú napló.

Mivel nagyon kíváncsi voltam a műre azonnal olvasni kezdtem. Nem bántam meg, nagyon jól szerkesztett (szerk.: Dézsi Ibolya), olvasmányos, főleg az első rész, amely Dernői Kocsis László: Petőfi özvegye cím regényét tartalmazza. A második rész Dr. Mikes Lajos kutatásait mutatja be, az 1930-as években, az addig nem ismert dokumentumok alapján.

Könyvről


A könyv a Hatvany Lajos által “feleségek feleségének” nevezett Szendrey Júliáról, Petőfi özvegyéről, a késöbbi Horvát Árpádné életéről szól valódi dokumentumok alapján. Az eredeti mű 1930-ban jelent meg, amit az Atlantic Press Kiadó 2020-ban adott újra az olvasók kezébe, amiért köszönet illeti a kiadót és a nagyszer munkát végzett szerkesztett.

Petőfi Sándor és Horvát Árpád


A mű első része egy olvasmányos, izgalmas regény, Júlia Petőfivel töltött utolsó napjairól, özvegységéről és Horvát Árpáddal kötött házasságáról. Rengeteg érdekes tényt tudunk meg, melyet sokan nem ismertek az asszony életének erről az időszakáról Dernői tényszerűen, de végtelen empátiával mutatja be Júlia életét 20 éves korától 39 évesen bekövetkezett haláláig. Igyekszik a közvélemény előtt tisztázni az özvegy cselekedeteiteinek okait, hiszen mint írja a költő halálakor még Júlia gyerekasszony volt egy kis gyermekkel, akit ugyan minenki szánt, de érdemi segítséget nem igen kapott senkitől és amikor kényszerből, hogy a Pestről való kitoloncolást elkerülje, hozzámegy a számára gyakorlatilag alig ismert Horvát Árpád egyetemi tanárhoz, mindenki által megvetett, kiközösített asszony lett.

Horvát Árpád 1866 (Forrás: Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató blogja)

Az igazsághoz tartozik, hogy a házasságkötés előtt mindent megtett, hogy megtudja mi történt Petőfivel a végzetes segesvári ütközet után. Végig járta a csatateret, Erdélyt és még Törökországba is elutazott volna, ha ezt megengedik a hatóságok neki, hogy biztosat tudjon szeretett férje sorsáról. Miután egyre több volt honvédtől hallja, hogy Sándor nem élte túl a csatát, bánatában az öngyilkosság gondolata is megfordul a fejében, de végül erősebb benne a fia iránti szeretet, mint a halálvágy!

Pestre megy, ahol a hatóságok részéről sok zaklatás éri, főleg egy herceg részéről, aki válaszút elé állítja, vagy a szeretője lesz vagy kitoloncolják Pestről. Ekkor érkezik a kétségbeesett Júliához Horvát, aki megkéri a kezét és mivel nem tehet mást igent mond.

Szendrey Júlia gyermekeivel (Forrás: Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató blogja)

A második házasságából 4 gyermeke születik, 3. gyermeke Viola azonban pár napos korában meghal. Kapcsolata férjével annak nemi perverziója miatt megromlik, elköltözik tőle. Már házassága alatt sokat betegeskedik, elveszti tífuszban szeretett húgát, Petőfitől született fia is sok bánatot okoz neki, de igyekszik erős maradni, verseket ír, lefordítja elsőként magyar nyelvre Andersen meséit.

Utolsó hónapjaiban, mikor már méhrákban haldoklik, el akar válni Horváttól és az őt gondozó Tóth Józsefhez szeretne feleségül menni, de ebben sajnos korai halála megakadályozta.

“Feleségek felesége”


A könyv második része viszont már nem regény, hanem igazi kuriozumokat tartalmazó “fejezet”, melynek nem titkolt célja Júlia “rehabilitálása” levelek, kéziratok, az asszony naplója és halálos ágyán férje ellen tett vallomása alapján. Fény derül arra, hogy kerültek újra el az eddig eltüntnek vélt Petőfi levelek, Júlia naplója és vallomása, amiket volt sógora Gyulai Pál elmondása szerint az asszony koporsójába helyezett, annak kérésére, holott valójában mindvégig az asszony kérésének megfelelően a titkár őrizte őket.

Szendrey Júlia, feleségek felesége

Nekem a legérdekesebb ebben a részben Júlia költői hangvétel naplója, mely egy valóságos irodalmi remekmű és a halálos ágyán édesapjának írt megrendít levele sszeségében a könyv legnagyobb érdeme, hogy rengeteg eddig tisztàzatlan irodalmi rejtélyt fed fel, pl. Petőfi és apósa kapcsolatáról, Arany és Petőfi levelezésének addig eltüntnek hitt leveleit tárja a nyilvánosság elé. Szóval igazi “irodalmi csemege” Mikes Lajos mukája. Mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet, annak is aki egy igazgalmas regényt szeretne olvasni és annak is aki érdeklődik az irodalomtörténet és ez iránt a tragikus sorsú asszony iránt.

Végszó


Köszönet illeti a kiadót és a szerkesztőt, amiért ilyen remekművet adott az olvasó kezébe!

Ha szívesen olvasnál még Szendrey Júliával és Petőfi Sándor kapcsolatáról, akkor ajánlom Nyáry Krisztiántól az Így szerettek ők 1-2., valamint ha még több életrajzi könyvre lennél kíváncsi, akkor az oldalunkon további művek között válogathatsz!

Szerelmek tavasza

A könyv 2020 novemberében az Atlantic Press gondozásában jelent meg. A kiadó már eddig is számtalan érdekes könyvet adott ki, de ez a Szendrey Júliáról (szerkesztette: Dézsi Ibolya) írt mellett talán a legjobb. [Szponzorált tartalom]

Már az író, Bokor Pál neve is garancia az igényes, olvasmányos regényre. Nagyon szeretem az írásait, eddig a Barack Obamáról szóló műve volt a kedvencem, mostantól viszont A szerelmek tavasza.

Küllem

A kemény táblás, nívós kivitel, gyönyörű borítójú könyvet öröm kézbe venni, hát még olvasni! Imádtam minden sorát! Cím találó, sokat ígér, még annak is, aki nem egy tudományos, hanem egy szórakoztató művet szeretne olvasni.

Beethoven Marosvásárhelyen (forrás: sulinet.hu

Regényről

Valóban Beethoven, de talán még inkább gróf Brunszvik Jozefin (Pepi) a főszereplő. A felemás szerelem is, meg nem is kapcsolata a híres zeneszerzővel a regény központi témája, ugyanakkor megismerkedhetünk mindkettőjük másokhoz fűződő érzelmi kapcsolataikkal. Egyikőjüket sem lehet a hűség mintaképeinek tekinteni, lehet, hogy Jozefin vot a halhatatlan kedves, de a könyv lapjain feltünnek halandó “múzsák” is (pl.: Giovanna, aki gyakorlatilag egy prostituált; Juliska, Anna grófnő komornája; Giuletta grófnő, Pepi unokahúga), míg Jozefin szívét Sigismud a karmester, kezét pedig az idős Deym gróf nyeri el Pepi nagy bánatára.

A regény Bécsben kezdődik, ahová Anna grófnő érkezik kettő nagyobbik lányával: Terézzel és Jozefinnel, azzal nem titkolt szándékkal, hogy férjet szerezzen nekik és egyúttal zongoraleckéket vegyenek a mindinkább ismerté váló Beethovent, akit később a grófkisasszonyok már tegeznek és Luignak szólítanak. Beleshetünk a császárváros palotáiba, de az ottani piac mindennapjaiba is, ahol nem mellesleg még az idős grófnő erszényének is lába kél, de a regény segítségével eljutunk a martonvásári Brunszvik kastélyba és Velencébe is.

Beethovem

Megismerkedhetünk a Brunszvik család és a zeneszerző mindennapi életével, anyagi gondjaikkal, problémáikkal, hiszen egyikük élete sem volt “fenékig tejföl”, ahogyan ma mondanánk.

Végszó

Csak áradozni tudok a könyvről, nagyon jól megírt, izgalmas, romantikus, de két hibája azért mégiscsak van: rövid, Jane Austennel egyetértve, egy jó könyv nem lehet elég hosszú, órák alatt el lehet olvasni ezt a regényt és “sajnos” letehetetlen.

Reménykedem benne, hogy Bokor Pál megírja “Beethoven és a Brunszvik lányok szerelmének nyarát, szét és telét” is. Szerintem sokan szeretnénk és várjuk, hogy így legyen!

Ha szívesen olvasnál még az oldalunkon további ilyen és hasonló témában ajánlókat, kérlek kövess be minket Facebookon, Instagramon. Hasonló témájú könyvekkel találkozhatsz a Történelem almenün olvashatsz!